A MOHOSZ stratégiai célkitűzései a 2021-2024. évi időszakra

A MOHOSZ stratégiai célkitűzései a 2021-2024. évi időszakra
[Kivonat, készült a V-15/2021. (XI.05.) sz. választmányi határozat1 alapján]

1. A MOHOSZ a horgászok, ezt követően a horgászszervezetek, továbbá a horgászati célú  halgazdálkodást, valamint a horgászati célú haltermelést folytató civil és gazdasági szervezetek  országos érdekvédelmét és érdekképviseletét, valamint az országos sportági szakszövetségi  feladatokat együttesen, komplex megközelítéssel, a transzparencia jegyében kívánja ellátni.

2. A MOHOSZ deklaráltan hárompólusú érdekvédelmi és érdekképviseleti szervezet, de e  tevékenységét tekintve is elsődlegesen a horgászok, mint szolgáltatást igénybe vevők; az őket tömörítő  horgászszervezetek, a horgásztatók, mint szolgáltatók (egyben vevők); valamint a horgászati célú  haltermelés megerősítése érdekében több tekintetben a haltermelők (eladók) érdekében jár el, mely  feladatellátás során célkitűzése, hogy az egymásnak sokszor ellentmondó igényeket, elvárásokat  szinergiába, vagyis a közös célért való közös cselekvés és együttes működés lehetőségébe helyezze.

3. A MOHOSZ ellátott szerteágazó közfeladat-ellátása nem cél, hanem hatékony eszköz a stratégia  és a feladatok sikeres megvalósítása, az ügyviteli szolgáltatások elektronizációja és a  horgászszervezetek működésének egységesítése, hatékony gazdálkodásuk segítése, támogatása  érdekében.

4. A közfeladat-ellátás érdekében a vagyonkezelési jog gyakorlásának lehetősége és felelőssége  támogatott minden olyan vízterület, ingatlan, építmény, létesítmény esetében, ahol a horgászat és a  horgásztatás, a horgászszervezet által biztosított horgászturisztikai szolgáltatások kizárólagosak vagy  elsődlegesek a hasznosítás oldaláról.

5. A MOHOSZ kinyilvánítja, hogy a közfeladati források terhére megállapított szövetségi  támogatásokból - elsődlegesen az egyszerűsített ügyvitelű, nyílt és átlátható horgászszövetségi  pályázati rendszeren keresztül - csak az a horgászszervezet, valamint a MOHOSZ szervezetével  stratégiai- vagy együttműködői partneri jogviszonyban, státuszban lévő egyéb szervezet vagy  gazdasági társaság részesülhet, amely a megítélt támogatásokat kizárólag halgazdálkodási, horgászati  célú haltermelési, valamint horgászturisztikai célokra fordítja, továbbá a választmányi döntésekkel  meghatározott működési minimumfeltételeket, egyéb működési és támogatási feltételeket, előírásokat  betartja, működése és tulajdonosi szerkezete átlátható, továbbá igazoltan köztartozás-mentes.

6. A MOHOSZ rögzíti, hogy a horgászszövetségi vállalások teljesítése érdekében a  horgászszervezeteknek, különösen az alhaszonbérlői pozícióban lévő horgászszervezeteknek a  választmányi döntésekkel meghatározott minimális működési és egyéb feltételeket, előírásokat be kell  tartaniuk, ellenkező esetben a legsúlyosabb szankcióként a horgászszövetségi szervezeti rendszerbe  való tartozásuk mellett az alhaszonbérlői (halgazdasági hasznosítói) státuszuk és az állami  horgászjegyekre, egyéb horgászokmányokra vonatkozó forgalmazási lehetőségük is megszüntethető.

7. A MOHOSZ rögzíti, hogy a horgászszövetségi vállalások teljesítése érdekében a választmányi  döntésekkel meghatározott minimális működési és egyéb feltételeken túl mérhető többletminőséget,  elkülöníthető többletszolgáltatásokat nyújtó horgászszervezeteknek, különösen az alhaszonbérlői  pozícióban lévő horgászszervezeteknek a választmányi döntésekkel meghatározott horgászszövetségi  támogatási rendszer normatív elemein túl a fejlesztési támogatások rendszeres elérését és azok  ellenőrzött igénybevételét biztosítani kell.

8. A horgászszövetségi közfeladatok ellátója, a közfeladat-ellátás felelőse az Országos  Horgászszervezeti Szolgáltató Központ (OHSZK), mely szervezet minőségi működését,  munkavégzését mindenkor biztosítani, a horgászszervezeteknek támogatni kell.

9. A MOHOSZ OHSZK egyik fő feladata egy átlátható és költséghatékony központi  horgászszövetségi támogatási rendszer kialakítása és működtetése – mellyel a támogatási rendszerbe  vonható források, többletforrások horgászszervezetek, társszervezetek közötti optimális  forrásallokációja is biztosítható –, egyben a forrásfelhasználások törvényességi ellenőrzése,  hatékonysági elemzése.

10. A MOHOSZ kiemelt szervezetfejlesztési célja az OHSZK által ellátott egyes feladatok  decentralizációja, ennek érdekében a meglévő Kirendeltség megerősítése, új Kirendeltség alapítása,  továbbá a tagszövetségi ügyviteli központok, Ügyfélszolgálati Irodák megerősítése, ott a horgász  kiszolgálás, valamint a horgászegyesületi ügyvitel intézményesített támogatása.

11. A MOHOSZ tevékenységével, bevételi forrásaival az OHSZK szervezetén keresztül kiemelten  támogatja a horgászokat támogató, számukra értékarányos többletszolgáltatásokat nyújtó  horgászszervezeteket, ennek érdekében elrendeli az elsődlegesen    létszámalapú normatív  szervezetfinanszírozás fokozatos felváltását a feladatalapú normatív működési-, a teljesítményalapú  kiegészítő működési-, valamint a pályázati alapú cél- és fejlesztési támogatási szervezetfinanszírozásra, s az Egységes Szövetségi Hozzájárulásból (ESZH) a tagszövetségi  feladatellátást is fokozatosan ezen elvek mentén kívánja finanszírozni.

12. A MOHOSZ képviseli, egyben tevékenységével, pályázati rendszerei forrásaival támogatja a  horgászat költségeinek kedvező szinten történő tartását, a horgászat lehetőségének széles körű,  kedvező biztosítását, egyben feladatául rögzíti a technológiai fejlődés lehetőségeinek és az etikus  horgászat követelményeinek az összehangolását.

13. A MOHOSZ kiemelt közfeladat-ellátó infrastruktúra fejlesztési célja a Központ és a Kirendeltségek  a kor színvonalának megfelelő át- és kialakítása.

14. A horgászszövetségi közfeladatok ügyviteli ellátásának kiemelt eszköze a felhőalapú, Egységes  Horgász- és Horgászszervezeti Informatikai Szolgáltató és Támogató Program (HORINFO), melynek  minőségi működését, további fejlesztését az OHSZK a horgászszervezetek támogatásával mindenkor  biztosítani köteles.

15. A HORINFO kizárólagos szövetségi tulajdonban kell, hogy maradjon, a további üzemeltetési,  fejlesztési konstrukcióktól függetlenül.

16. A MOHOSZ szervezetfejlesztési célja a HORINFO Ügyfélszolgálatának középtávon történő  OHSZK szervezeti integrációja.

17. A MOHOSZ kiemelt HORINFO fejlesztési célja digitális átállás megvalósítása, a teljes horgászati  okmányolási folyamat elektronizálása, az online értékesítési formák, csatornák támogatása.

18. A MOHOSZ támogatja az általános horgász személyi azonosítást biztosító Magyar Horgászkártya  (MHK), mint horgászokmány további fejlesztését, az MHK egyéb funkciókkal való ellátásának  lehetőségét.

19. A MOHOSZ támogatja a területi jegyek további egységesítését, elektronizációját, az elektronikus  értékesítés kiszélesítését, továbbá az országos összevont területi jegyrendszer fenntartását és  fokozatos továbbfejlesztését.

20. A MOHOSZ támogatja az idén már a 75. évfolyamot felmutató Magyar Horgász magazin, mint a  nyomtatott sajtó egyik jelentős értékének fenntartását.

21. A MOHOSZ stratégiája értelmében a hazai „horgász-halas” szektor (a továbbiakban: szektor)  magyarországi halgazdálkodást, haltermelést, az ezzel kapcsolatos keresleti és kínálati igényeket,  szakmai és társadalmi, rekreációs szolgáltatásokat nyújtó, igénybe vevő és támogató szervezetek és  személyek, azok szellemi és gazdasági teljesítményének összessége.

22. A MOHOSZ stratégiája a szektorban öt ágazatot, így a horgászati célú halgazdálkodást; a  horgászcikk és etetőanyag gyártást, kereskedelmet; a horgászati (telepítési) célú haltermelést; a „halas”  oktatást és képzést, kutatás-fejlesztést és innovációt; valamint a horgászturizmust különít el és  kinyilvánítja, hogy minden ágazat támogatásában, érdekképviseletében és érdekvédelmében érdekelt.

23. A MOHOSZ a magyarországi horgászturizmust az aktív- és ökoturizmus sajátos ötvözeteként, de  önálló ágazatként és egyben fogalomként értelmezi.

24. A MOHOSZ stratégiája az ágazatokon belül elkülöníthető, kiemelt specializációként támogatja a  folyamatos vízi- és vízparti élőhely- és környezet fenntartást, fejlesztést és a természeti értékek indokolt  mértékű védelmét; a felelős hivatásos és társadalmi halőrzést; a standard és preferált őshonos halfajok  tervezhető szaporítását, nevelését, majd egynyaras korosztálytól történő extenzív termelését; a  gyakorlati orientációjú tógazda, horgászvezető, szakmérnök képzések folyamatos lebonyolítását és  támogatását; a horgászattal, horgásztatással összefüggő aktív- és ökoturizmus elemek, fejlesztések  megvalósítását.

25. A MOHOSZ stratégiája ágazatközi specifikumokként (sajátosságokként) támogatja a világ  élvonalába tartozó nemzeti horgászsportot, az egészséges hazai hal fogyasztását, az ügyfélbarát  halgazdálkodási szakigazgatást, a minőséget és biztonságot védő halegészségügyet, az érték- és  élményarányos, szolgáltatói szemléletű horgásztatást és a horgászvezetést, valamint az egyéb vízparti  szolgáltatások széles spektrumú nyújtását.

26. A MOHOSZ véleménye szerint a szektor társadalmi jelentősége elsődlegesen nem a GDP  hozzájárulásban, hanem a széles személyi kört érintő rekreációs (többlet)szolgáltatások és az  ökoszisztéma-szolgáltatások biztosításában, valamint a vízvisszatartás, kapcsoltan a mikroklíma  támogatás katalizátori szerepében érhető tetten, figyelemmel az évszázados halászati hagyományokra  és a nemzeti horgászsport jelen sikereire is.

27. A MOHOSZ a szektor társadalmi jelentőségére is tekintettel támogatja és kéri az állami-, vagy  többségi állami tulajdonban lévő vizek kijelöléses eljárással történő tartós haszonbérbe adását a  horgászszervezetek részére, s egyben az ÁSZF alapú alhaszonbérleti szerződések előírásainak  érvényesítésével szakmai felelősséget vállal az alhaszonbérlő horgászszervezetek átlátható,  költséghatékony és non-profit  jellegű halgazdálkodási, valamint kapcsolt horgászturisztikai  tevékenységéért.

28. A MOHOSZ kinyilvánítja, hogy a halászat, a halgazdálkodás a magyar agrárium elidegeníthetetlen  része, a nemzeti örökség hordozója, ugyanakkor tény, hogy alacsony jövedelmezősége, magas  élőmunka igénye és fokozott természeti kockázati, magas párhuzamos igénybevételi (vízhasználati)  kitettsége okán az ágazat különösen sérülékeny, ezért tartósan az átlagnál nagyobb nemzeti  támogatásra szorul.

29. A MOHOSZ rögzíteni kívánja, hogy a múlt, a hagyományok tisztelete és a jelen tapasztalataira  alapozott jogos igény a jövő biztonságának megteremtésére folyamatos szakmai és közösségi  együttműködést, érdekképviseletet és érdekérvényesítést igényel, ideértve a hagyományőrzés okán a  Szellemi Kulturális Örökség listáján szereplő és az UNESCO által védett tevékenység, a rekreációs  halászat fenntartását is.

30. A MOHOSZ rögzíteni kívánja, hogy korunkban már nem létezhet a víz és hal emberi jelenlét,  beavatkozás és igénybevétel nélkül, így nem lehet prioritás a „természetvédelmi szemlélet  kizárólagossága”, de ugyanakkor a jogos és arányos természetvédelmi szempontok eltörlése sem.

31. A MOHOSZ a szektor nevében is igényli és támogatja a 2021-2027. évi európai uniós fejlesztési  ciklusra vonatkozó MAHOP Plusz program forrásainak megfelelő mértékű, a magyar agrárium egyéb  szektorai támogatásának arányaival összevethető mielőbbi meghatározását, annak gyors és  egyszerűsített eljárásokkal történő, önrész biztosítása nélküli horgászszövetségi és kedvező önrésszel  biztosított horgászszervezeti, valamint konzorciális igénybevételét, különös tekintettel az élőhely- fejlesztési programokra, benne a MOHOSZ „Magyar halbölcső” programjának támogatására.

32.  A MOHOSZ igényli és támogatja a magyar haltermelés és halgazdálkodás MAHOP Plusz program  forrásai mellett nemzeti forrásként, vagy forráskiegészítésként elsődlegesen az ökoszisztéma- szolgáltatások ellentételezésére nyújtott, a magyar agrárium egyéb szektorai támogatásának arányaival  megegyező mértékű támogatását.

33. A MOHOSZ kinyilvánítja, hogy a fejlesztési és forráskiegészítő források biztosításával egyidejűleg,  vagy azok keretében azonnal szükségesnek tartja a haszonbérletében lévő állami tulajdonú, jelentős  természetes vizeken, valamint az egyéb vizeken és kiemelten a termelő tógazdaságokban óriási károkat  okozó kárókatona-állomány szabályozására, a károk felmérésére és a kártalanításra, vagy a  kárenyhítésre vonatkozó jogszabályok megalkotását vagy módosítását, a szükséges források önálló,  vagy más támogatási formákhoz kapcsolt biztosítását.

34. A MOHOSZ kinyilvánítja, hogy a fejlesztési és forráskiegészítő források biztosításával egyidejűleg,  vagy azok keretében már a közeljövőben szükségesnek látja állandó, országos vagy regionális  hatáskörű ökológiai halászcsoportok felállítását, folyamatos foglalkoztatását és számára a feladathoz  szükséges pótforrások biztosítását a haszonbérletében lévő állami tulajdonú, jelentős természetes  vizeken az idegenhonos invazív halfajok visszaszorítása érdekében szükséges beavatkozások  (szelekció, állománymentés) fokozottabb ellátására.

35. A MOHOSZ kinyilvánítja, hogy a víz, mint természeti erőforrás és nemzeti kincs megtartásának  érdekében, a fejlesztési és forráskiegészítő források biztosításával egyidejűleg, vagy azok keretében  legkésőbb középtávon szükségesnek látja a sokszor több évtizedes műszaki rekonstrukciós,  rehabilitációs lemaradásban lévő víztározók, haltermelő tógazdaságok ütemezetten végrehajtott,  programszerűen finanszírozott kotrását, felújítását, bővítését.

36. A MOHOSZ rögzíteni kívánja, hogy a horgászok az egyetlen jelentős (a legnagyobb) társadalmi  csoport, akik a tevékenységükhöz szükséges infrastruktúra fejlesztéshez még nem kaptak kiemelt  kormányzati támogatást, ezért kéri a horgászati célú Nemzeti Halgazdálkodási és Horgászati  Stratégiáról (NHHS) és az Országos Horgászati Hálózati Programról (OHHP) szóló, 1526/2016. (IX.29.)  sz. Korm. határozat (Kormányhatározat) áttekintését, aktualizációját, a források időmúlásra, árindex- változásra való tekintettel is történő ismételt meghatározását, majd Kormányhatározat és az OHHP  fokozatos végrehajtását.

37. A MOHOSZ a hazai horgászturizmus koordinációját ellátó szervezetté szeretne válni, így az NHHS  alapján is kéri a horgászturizmus állami turisztikai rendszerbe és stratégiába történő beillesztését,  egyben az OHHP megvalósítása érdekében elfogadja a Magyar Turisztikai Ügynökség, vagy az egyéb  kijelölt szervezet szakmai felügyeletét.

38. A MOHOSZ az NHHS alapján is kéri a TOP Plusz program turizmusfejlesztési pályázati kiírásainál  a horgászturizmust támogató javaslatai beépítését, egyben azt a lehetőséget, hogy a horgászturisztikai  fejlesztés tervezett helyszínéről, tartalmáról egyeztetni legyen szükséges a MOHOSZ szervezetével.

39. A MOHOSZ a horgászturizmus fejlesztésén belül kiemelten támogatja olyan, térségi – lehetőleg  vízparti – komplex horgászturisztikai standard és kiemelt szolgáltatási pontok (kiemelt pontok esetén a  vendéglátással, szálláshely-szolgáltatással és egyéb turisztikai szolgáltatásokkal bővített funkció  értendő) létesítését és fenntartását, melyek a közvetlen horgászati szolgáltatások helyszíni biztosításán  túl a természetes vízi halgazdálkodásnak, valamint a szerteágazó horgászszövetségi közfeladat- ellátásnak is tartós bázisául szolgálhatnak.

40. A MOHOSZ a horgászturizmus fejlesztésén belül kiemelten támogatja a horgászkikötők  fejlesztését, s e kikötőkre, valamint kapcsoltan a horgászvezetői (guide) szolgáltatásokra és a  horgászhajókra, valamint a horgászcsónakokra és kajakos horgászatra vonatkozó jogi szabályozások  egyszerűsítését.

41. A MOHOSZ az NHHS alapján is kéri valamennyi érintett kormányzati, önkormányzati szervtől és  szervezettől, hogy a pályázati kiírásainál, tervezett vízparti beruházásainál, üzemeltetési döntéseinél  vegye figyelembe a horgászat és a horgászturizmus értékeit, jogos igényeit és lehetőségeit, biztosítsa  a horgászszervezetek számára a szükséges előzetes egyeztetés lehetőségét.

42. A MOHOSZ igényli és támogatja a halgazdálkodási jog gyakorlásának és gyakorlóinak fokozott  jogszabályi védelmét, különös tekintettel a többcélú hasznosítás során a vagyonkezelő, önkormányzati  hasznosító és egyéb érintett szervek, szervezetek részéről felmerülő anyagi ellenszolgáltatási és  szolgáltatási korlátozó    igényekre, a növekvő horgászlétszám mellett csökkenő horgászati  lehetőségekre.

43. A MOHOSZ igényli és támogatja az orvhorgászok, a horgászat jogszabályban rögzített  szabályainak szándékos és súlyos, valamint ismétlődő megszegését elkövető személyek, valamint a  horgászatot indokolatlanul és jogsértően korlátozó személyek és szervezetek okozott kárral arányos,  megfelelő mértékű (méltó) büntetését.

44. A MOHOSZ támogatja a kötelező egyesületi tagság fenntartását, egyben kizárja a kötelező  egyesületi tagság és mellette a kötelező (horgász)kamarai tagság jogintézményének párhuzamos  fennállását, s így az őshonos halállomány, mint nemzeti kincs védelmében sem támogatja az  állampolgári jogon járó horgászati lehetőség általános biztosítását sem.

45. A MOHOSZ kiemelten támogatja a gyermekek horgásszá válását, az utánpótlás-nevelést és a  horgászok szemléletformálását és oktatását, egyben egyetért azzal, hogy kötelező egyesületi tagság  intézménye a gyermekekre és a külföldi horgászokra a jövőben sem terjeszthető ki, így a gyermekek  esetében a horgásszá-, majd az állami horgászvizsga teljesítése mellett életkori alapon történő, későbbi  taggá válást pedig elsődlegesen a hatékony utánpótlás-nevelés kialakításával, a megfelelő források  biztosításával, elsődlegesen a horgászszövetségi HUNOP célprogramon keresztül kívánja ösztönözni,  a külföldi horgászok egyesületi taggá válását pedig kizárólag a területi jegyes díjkedvezményekkel és a  tagokra vonatkozó kedvezményes egyesületi szolgáltatások biztosításával javasolja, illetve ezek  támogatásával kívánja ösztönözni.

 

MOHOSZ Választmánya

Budapest, 2022. január 27.

MOHOSZ - A vizek, a halak, a horgászok érdekében és védelmében!